Faművesség

Hungarian Arts&Crafts

Anyag, szerkezet, funkció

2020. január 12. 08:14 - faktura

A pásztorfaragástól az Arts & crafts-ig

sárkányos kapu Velemben

  • Az 1979-80-as tanévben fafaragó szakkör indult Körmenden, a Várkerti Általános Iskolában. A foglalkozásokat Sibinger Miklós iparművész, a Népművészet ifjú mestere vezette.
  • 1994-ben készítettem az első ácsolt ládámat, aztán azt hittem, 2017-ben az utolsót. A honlapomon áthelyeztem a szuszék lapot az ARCHÍV menü alá. Úgy gondoltam, eleget csináltam. (Amúgy találnék még kihívást benne, a motívumkincset például szívesen igazítanám a 21. századhoz.)  Két évig nemet is mondtam minden felkérésre.
  • A rábahídvégi Csodaszarvas Tájpark kialakítása 2008-ban kezdődött. A tájpark épületeibe Sibinger Miklós készítette a berendezési tárgyakat.

Sibinger Miklós bútorai

Sibinger Miklós bútorai Rábahídvégen; kép: http://csodaszarvastajpark.hu/


A visszautasíthatatlan ajánlat

2019-ben kerestek meg Rábahídvégről, hogy készítenék egy gabonatároló ládát a gyermekfoglalkozásokhoz. Erre igent mondtam. Egyrészt ritkán adódik alkalom, hogy olyan gabonás hombárt készíthetek, amelyben tényleg búzát, rozst, zabot tartanak. Másrészt – és talán ez volt a döntő – megtisztelő annak a mesternek a munkája nyomán dolgozni, aki, ha nem is tudott róla, de néhány gesztussal, és pár jól megfogalmazott mondattal elindított egy pályán.

A szakkör

Sibinger Miklósnak nem én voltam a legügyesebb szakköröse, és a kedvencei közé sem tartoztam azt hiszem. (Utóbbi nem rajta múlott, akkoriban kevés tanerő lát(hat)ta meg bennem a szeretetre méltó kiskamaszt. Talán az irodalmat tanító Emi néni – Pötördi Istvánné – volt az egyik kivétel, örök hálával gondolok rá.) De a szakkörök hangulata, a mód, ahogy dolgozott, erősen hatott rám.

És ami azóta is elkísér, az az első alkalommal elmondott néhány mondata. Most, ahogy napok óta a poszt tartalmán jár az eszem, tisztázódott csak, hogy arról beszélt, hogy a tárgyak alkotása miről NE szóljon, és miről IGEN. A lényeg, ahogy negyven év után (is) emlékszem rá:

  • A tárgyalkotó népművészet célja nem lehet az önmagáért történő díszítés.
    Funkció nélkül ne készüljön semmi. 

  • Mindig lebegjen a szemünk előtt az
    ANYAG – SZERKEZET – FUNKCIÓ – FORMA – DÍSZÍTMÉNY
    szempontrendszer.

Ágy title=A szerkezet dominanciája;  A kép forrása: https://faktura.hu/agy/emberpolc2/

Akkor ez úgy hangzott el, hogy induljunk ki az anyagból, válasszunk neki megfelelő szerkezetet, azt fésüljük össze a funkcióval. És csak ezek után, ha az eddigiek lehetővé teszik, játsszunk el a formával, és keressünk az előzőekhez  illő díszítő motívumokat és technikát.
Ma már sokkal inkább öt egymással összhangra törekvő, néha egymással birkózó szempontot látok. Tervezői hozzáállástól és helyzettől függően lehet más-más a domináns egy tárgy megalkotásánál. És kultúránként és stílusonként is nagyon különböző megközelítéseket láthatunk.
A barokk, és a barokk kacifántos gyermeke, a rokokó, mindent alárendelt a formának és az ornamentikának. Na jó, az asztalok lapját azért nem formálta ívesre, de talán ez is eljött volna, ha nem lép közbe a klasszicizmus. Ami nem pusztán az antikvitás tiszteletéről szólt, a maga idején nagyon korszerűen újra előtérbe helyezte a szerkezetet az építészetben és a bútorművességben is.
  A skandináv országok híresen a funkció barátai. A hozzám nagyon közel álló, az Arts and crafts-ban gyökerező angol faművesség (woodworking) legjobb darabja pedig mindmáig a szerkezet és az anyag művészetéről szólnak. 

Bútor szerkezet


Az alkotó ember

Később, a tervező szakmérnöki képzésen Illés tanár úr óráján került elő ugyanez a téma, kiegészülve még egy tétellel: az alkotó személyiségével. Talán magyarázni sem kell, miért volt kevesebb az, és miért több egy tényezővel ez. Míg a szakkörön a népművészet volt a téma, ami definíciója szerint kollektív alkotásokat hoz létre, az egyetemi órákon a formatervezői munka volt terítéken. Árnyalja a képet, hogy éppen Sibinger Miklós, vagy a pásztorművészet kiemelkedő képviselői csak rájuk jellemző, egyéni alkotásokat hoztak létre. E mellett napjainkra a formatervezői munka egyes területein pedig nem egyének, hanem kisebb-nagyobb kollektívák dolgoznak: a végeredmény nem egy személyhez köthető – gondoljunk csak az autóipari tervező agytrösztökre.

A gabonás láda

Végül ne maradjon le a poszt elején említett gabonás láda (hombár) képe. De erről hamarosan bővebben is szó lesz a blogban:

Ácsolt láda

 Kép: https://faktura.hu
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://famuves.blog.hu/api/trackback/id/tr1815399944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása