B. József gazdálkodó 1939-ben húzta fel a házát a Vas-megyei faluban, ahol élünk. Épített hozzá kamrát, istállót, szekereket átereszteni tudó lábas pajtát, disznóólakat, később füstölőt. Mi 1998-ban költöztünk az akkor már évek óta lakatlanul álló, többször átépített épületbe.
A kép illusztráció. Forrása: Facebook, Ják régen és most
Kevés tárgy emlékeztetett már a népes B. család mindennapjaira. Az udvaron álló disznóól ikerház-szerű építményének egy kis helyisége volt tele deszkákkal, edényekkel. Tizennyolc évig kerülgettem, ma végül kipakoltam. A sok tűzre való, szuvas fadarab között találtam ezt a szeges bádogdobozt.
Illetve kettőt, de az egyikben semmi érdekes: 40 mm-es huzalszegek. De a képen látható edénykéből ahogy lekínlódtam a tetejét, régmúlt évtizedek szépiabarna levegője kúszott elő.
Miért gyűjtünk görbe szegeket? Érti valaki?
Szerintem igen. Gyerekkoromban még általános volt, édesapámnak is volt egy gyalulatlan fa szegesdoboza. Ha egy-két lécet kellett rögzíteni valahol, ezt kerestük, egy keményebb felületen kiegyengettük kalapáccsal a jó méretű szeget, és azzal dolgoztunk. Akkurátusabb férfiak ráérős estéken kiegyenesítettek egy szezonra valót.
Nos, ezért repültem vissza három-négy évtizedet, felnyitva a szombathelyi Lakáskarbantartó és Metallkémia Ipari Szövetkezet valaha kencés kittet tartalmazó dobozát.
A Lak Metallkémia I.Sz. 1982-es kártyanaptára
Kép forrása: kartyanaptarak.files.wordpress
Környezettudatos vagy spórolós?
Ilyesmit látva mindig felmerül bennem, mennyivel környezettudatosabb gondolkodásmód (volt) ez. Na nem. Görbe szögeket gyűjtő nagyapáink és zoknit stoppoló nagyanyáink kevésbé érezték a bőrükön a minket már kézzelfoghatóan kínzó globális felmelegedést. Viszont olcsóbb volt az idejük, és drágábban jutottak pénzhez. Vagyis takarékosak voltak, és ez többnyire oda vezetett, hogy kevésbé volt jellemző rájuk a mi korunkat uraló eszeveszett mértékű túlfogyasztás. Nem annyira környezet-TUDATOSSÁG volt ez, hanem józan takarékosság.
Azt talán már csak az újszülötteknek kell elmondani, hogy bármiféle fogyasztás környezetterheléssel jár. Azzal, hogy valamihez alapanyagot bányásznak-szállítanak-módosítanak, aztán megtervezik, legyártják, eljuttatják a vásárlóhoz, mind mind anyagot, energiát használnak, néha meglepően sokat. És ez környezetterheléssel jár. Vagyis ha megjavítjuk az elromlott dolgokat, azzal védjük a bolygót (és magunkat). Van, ahol a javító vállalkozásoknak emiatt adókedvezményt adnak: nlcafe
Azt meg ugye mondanom sem kell ezek után, hogy olyan bútort vegyünk, amit nem kell lecserélni egy generáción belül? :)
