Ez hosszú lesz... a külső-belső hajtóerőtől a szülői értekezleten át a csavarozásig. 
1. Volt egy kísérlet, nem is rossz, de mégiscsak darabos dolog az édesapával széklábat fűrészeltetni. Bújkált is bennem a gondolat, készíteni kell olyan ülőbútort, ami alkalmazkodik a gyerek változó méretéhez és az állításához nem kell külön tanfolyam. Késztetés volt, valami homályos elképzelés köde is gomolygott a fejemben, de kellett, hogy idén egy héten belül két édesanya is jelentkezzen, hogy lennék-e annyira vállalkozó szellemű, hogy... Kaptam a lehetőségen.
2. A szerkezeti megoldás részben adott volt - a meglévő íróasztal típushoz kellett széket tervezni - viszont az ülőlap-állítás és a lábtámasz rögzítése megoldandó feladat volt. Az asztal meghatározta az irányt: kézműves, az anyagot hangsúlyozó, a szerkezetet nem eltakaró megoldást kerestem. De nem akartam bumfordi elemeket odatenni. Rajzoltam ezt-azt, aztán elmentem az óvodai szülői értekezletre. Jegyzetfüzettel, mert fel kell írni, mikor van a farsangi buli. Egy ilyen szeánsz zsongása egész kellemes is tud lenni, még az ovisok alacsony zsámolyain kucorogva is. Ha közben felolvassák hozzá a házirendet meg az intézményi nevelési programot, az mindenképpen kedvez az intuíciónak. Nem véletlen, hogy ott ugrott be a megoldás.
3. Meg kellett csinálni. Kettő darabot kértek, ívelt lábbal. Nekem az egyenes láb tetszett volna, ezért egy harmadikat is elkezdtem. Több legyet is ütöttem ezzel egy csapásra.
- Mindenképpen kellett egy "mesterdarab", amin menet közben ki lehetett próbálni ezt-azt.
- A másodikos nagylányommal kötöttem egy üzletet, hogy egy jó székért cserébe reggelente önállóan iskolakész állapotba hozza magát.
- Harmadrészt - lett a ház körül egy egyenes lábú, állítható ülésmagaságú gyerekszék, aminek a fotóját fel tudom tenni a blogra.
Az első skicc és a két műhelyrajz megnézhető ITT, ITT, és ITT
A munka közben nem sokat fotóztam, pedig lehet, hogy érdemes lett volna:
4. Röviden a székről:
A normál ülésmagassághoz képest (45 cm) két fokozatban feljebb lehet rögzíteni az ülőlapját.
- a legfelső állásban 55 cm magasan ül a gyerek, de a lábtámasznak köszönhetően úgy, mintha egy 30 cm magas széken foglalna helyet, egy 50 cm magas asztalnál.
- a középső állásnál az ülőlap 50 cm magasan van, a lábtámasz ehhez képest 35 cm-rel lejjebb (mintha 35 cm magasan ülne a gyerek, egy 60 cm magas asztalnál).
- a legalsó pozícióban nincs lábtámasz, a szék ülése 45 cm magasan van: van egy kényelmes felnőtt székünk, kartámasszal, rugalmas háttámlával.
Az állításhoz két csavart kell kihajtani, és az ülőlapot kicsit előre billentve lehet fel-le lehet mozgatni. A kívánt pozícióba visszabillentve a csavarokat meg kell húzni. Elmondani bonyolultabb, mint megmutatni - valójában roppant egyszerű.
És még képek:
Az ívelt lábú szék profilból (középső állás, bükkfa):
Homályosan látható, a szék átmenő ékelt csapokkal mereven össze van építve. De megbízhatóan megoldható lapra szerelhető szerkezettel is.
És ugyanez félprofilból:
Az általam jobban kedvelt egyenes lábú változat lábai világos kőrisfából készültek: 
Itt kipróbáltam egy eltérő háttámla rögzítést. Míg a fenti (ívelt lábú) darabnál a hátlap átmegy az ülőlapon - másképp: az ülőlap körbeveszi a támlát - az egyenes lábú széknél hátulról, rejtett csavarokkal erősítettem fel a rugalmas lapot. Előnye ennek a megoldásnak, hogy igény szerint különböző hajlékonyságú támlák kerülhetnek bútorra. 
A szék asztallal, és a fent említett másodikos leánnyal:
Hasznos, bár nem nélkülözhetetlen tulajdonsága a széknek: söpréshez, porszívózáshoz a karfájánál fogva egyszerűen ráemelhető az asztal lapjára: 
És annak, aki eljut a poszt végére: egy GIF animáció: 
