November 21.-én nyílt meg Scheiber Katalinnal közös kiállításunk Szombathelyen, a Vitalitas Galériában. A leghúzósabb darab, az egyetlen szoborszerű bútor sajnos nem készült el a megnyitóra. Hát most itt van:

  A kerámia Megyesi Andrea munkája.

Régen volt, hogy kaptam néhány eperfa deszkát. Egy fürdőszobai polchoz vettem elő őket nemrég. Annak idején tanultam, hogy csokoládébarnára érik, mégis meglepett. Sajnos gyaluláskor elrontottam a színét, de bízom benne, hogy idővel megint bebarnul.

Íme:

A legegyszerűbb bútor, és egy tökéletes szerkezet.

Megszámoltam, lucaszéke csak úgy lehetne (13 db alkatrész), ha minden lábvégbe 2 ék menne.

És néhány kép a műhelyből:

Időközben alkalom adódott kicsit tovább gondolni a bútort.

ITT (blog)
és ITT (honlap)

Tegnapelőtt beütöttem a keresőbe a huonekalu szót (bútor, finnül). Mellbevágó volt az eredmény: az első oldalon behozott találatok közül -igaz, az egyik egy gyűjteményt tartalmazott - öt olyan lapot találtam, ami lenyűgözött. Elmentettem őket, aztán másnap kettőt kitöröltem. A maradék is elég csemegét nyújt:

Mindkét kép Uolevi Nurmi oldaláról származik. A felső egy asztal részlete, sajátos és hajszálpontosan elkészített fecskefarkú beeresztéssel. Az alsó egy suszterszék (fejőszék, sámli, lucaszéke). Mintha szilfából lennének. (Ha valaki biztosat tud, jelezze.) Láthatóan kézi megmunkálás, pontos, ötletes, egyszerű.

A másik: Markku Korpa oldala. A beköszönő bútor,a "puusohva" - gondolom "fa szófa" - nem a kedvencem, de találtam itt is kis csodákat. A seinakaappi (faliszekrény) tölgyfából van. A tölgyet magam nem igazán kedvelem mint bútoranyagot, de herra Markku Korpa lehet, hogy megváltoztatja a véleményemet.

A következő képen (maustekaappi) látszik, hogy a mester nem maszatolja el a részleteket. Első ránézésre nem sikerült rájönnöm, hogy mi indokolja a fecskefarkú betétet (hevedert?). Bizonyára ebbe szalad bele a fa vagy fém tengely, de az foroghatna az előkeret anyagában is. De csodálkoznék, ha ok nélkül került volna oda. Megpróbálom megfejteni.

 Fat Douglas művésznéven fut (Jouni Repo puuseppa - asztalos). A kisebb tárgyai tetszenek. (Pienesinet)

És kis szószedet a fentiekhez:

puu - fa

kaappi - szekrény

seinakaappi - faliszekrény

maustekaappi - fűszeresszekrény

puuseppa - asztalos

Egyébként nem beszélek finnül - sajnos. Tegnap megpróbáltam finn-magyar magyar-finn kisalakú szótárakat venni. Nincs. Kéziszótár, nagyszótár van, kisméretűt mostanában nem adtak ki. (Érdekesség, hogy a szombathelyi boltban, ahol érdeklődtem, több, néhány ezer fős létszámú finnugor nép szótárát is láttam. Ez is valami.)

A blog rövid ideig szünetelt. Ennek oka a képeken, alant: a kisebbik kedden született.

Ez egy körtefa pánt (zsanér, "magyarul") egy juhar faliszekrényen. Egy tanítványom készítette, évekkel ezelőtt. Akár én is csinálhattam volna egyébként.

Érdekesség, hogy az ajtóra kerülő (a képen középső) darabot három részből ragasztotta össze. A középső, világos csík egy 4 mm vastag rétegelt lemez. Ez a rétegelt szerkezet nem engedi eltörni a fát a szálak mentén.

Ha a kezembe kerül a cd, felrakom a szekrény képeit. Érdekes darab. A készítő édesapja kádár, és ez tükröződik a fiú munkáján is.

További érdekes szerkezetek a honlapom vonatkozó részén: http://www.faktura.hu/szerkezet.htm

Hogy valami hazai is legyen majdnem az elején. Az alant látható tárgy rendeltetése szerint borospalack-tartó. Amúgy nászajándék volt. Működőképes, ki van próbálva.

Sajnos a képeim nagy része a másik - szervizben lábadozó -  gépünkön van, a photoshoppal együtt, ezért most ilyenek a fotók, háttérrel együtt.

Hegyi juharból készült.