Faművesség

Hungarian Arts&Crafts

Ácsolt láda, tulipános láda

2011. október 01. 22:05 - faktura

Érkezett egy hozzászólás az asztalosszerkezetekről szóló blogom egyik bejegyzéséhez - a kommentelő (falconw) igazából a honlapomon lévő szöveget kifogásolta, valamiért kicsit arrébb.
Kimoderálni nem akartam, de úgy gondoltam, szó nélkül sem szabad hagyni. Ugyanis több tévedést tartalmaz, mondhatni hitbéli téziseket állít szembe tudományos leírásokkal. (Szándékosan mondataira bontva idézem, nem akarom, hogy innen terjedjenek tovább áltudományos állítások.)

1. "A szuszék Erdélyben úgy ismert, mint tulipános láda. (És tulipánokkal is van díszitve)
Gyakran találkozom ezzel a tévhittel. Valamiért szívesen ragasztanánk minden szép láda neve elé a "tulipános" szót, mint valami medaliont. Tévesen. Maga az ácsolt láda archaikusabb, pilléres szerkezetű darab, felépítése inkább egyes épületekhez, mint specialisták által készített bútorokhoz teszi hasonlatossá. Ezzel szemben a tulipános láda ún. asztalosbútor.

Ácsolt ládák régen és ma. A bal oldali: Terehegy (Baranya m.) 1837. Néprajzi Múzeum, Budapest
forrás: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/img/1-432p.jpg

 

"Az ácsolt láda sokáig tartotta vezető szerepét, míg végül a XVIII. század folyamán mindinkább átadta azt a festett ládáknak. ... A háziiparosok készítette szuszékokkal szemben a festett ládák tanult iparosok munkái. ...Az összes magyar parasztbútor közül a festett ládák, vagy ahogyan a reformkortól kezdve általánosan nevezik, a "tulipános ládák" mutatják a legnagyobb formai és díszítésbeli változatosságot. ... a tulipános láda fiókkal, páros fiókkal kombinálva többféle átmenetet alkot a tisztán fiókos szekrények, a sublótok felé."
(Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete Akadémiai Kiadó, 1981.)

Lásd még a Néprajzi lexikonban ITT és ITT
(Az egész lexikon megtalálható az interneten, ITT.)


Tulipános láda:



1821-ben készült menyasszonyi láda (Hódmezővásárhely, Csongrád m.)
forrás:http://mek.niif.hu/02100/02115/html/img/1-432p.jpg

2. "Meglehetősen nehezen állja meg a helyét az az elmélet, hogy ezt a szlávoktól vagy másoktól vettük volna át. Ott ez olyan régi hagyomány, hogy idejét se lehet tudni. Mármint, hogy a fiatal lányok kelengyéjét az esküvő napjáig a ládában gyűjtik."
Ha valami régi hagyomány, az nem jelenti okvetlenül azt, hogy ne vehettük volna át másoktól.

3. "Nem hinném, hogy a szlávoktól kellett volna átvennünk bármit is. annál is inkább mert több ezer éves rovásírásos emlékeket is találtak már a Kárpát medencében és akkor hol voltak még a szlávok ?"
Nem "kellett" átvennünk semmit. Amit átvettünk, azt többnyire átvettük saját indíttatásból. Az egymás mellett élő nációk hatni szoktak egymásra. Eltanultak technikát, formát, szavakat, stb. Ha mi magyarok befogadtunk kívülről jövő tudást, az csakis a nyitottságunkat és a tehetségünket mutatja.
A "ki volt itt előbb" vitában nem akarok részt venni. Aki előbb érkezett - az előbb érkezett. És? Ettől se szebb, se jobb, se alávalóbb nem lett senkinél.
Miért szeretünk tetszetős hiedelmeket és önjelölt szakértők ingatag teóriáit elhinni, ahelyett, hogy elfogadnánk a tudományt, ami adatokból, kutatásokból leszűrt következtetéseket mutat meg?
Sumerológusok, kíméljetek! :)


MÁS:

Figyelemre méltó festett  bútorokat készít
Cz. Budai Katalin és Czeglédi Tibor
Bakonynánán.

forrás: https://picasaweb.google.com/106019467454227902166


És végül egy az eddigiektől eltérő megközelítés, Gilly Tamás szobrászművész kezéből:


forrás:  http://acelszobraszat.hu/2011/Alkoto/112/GaleriaKep/1


 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://famuves.blog.hu/api/trackback/id/tr113270942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Khahajee 2014.05.15. 16:41:12

Kedves Faktura,

családunk közeli barátja megajándékozott egy még viharverten is gyönyörű menyasszonyi ládával. Maga sem emlékszik, kinek készült a remek darab. Csak annyi bizonyos, hogy édesanyja hozományával került Siklósról a szomszédos Gyűdre az 1940-es évek elején. Hosszú ideig egy nyitott gangon állt, macskák aludtak öntapadós piros tapétával komfortossá tett fedelén...
Szeretném rendbe hozni, hogy újra az lehessen, aki volt: erős, öblös, megbízható tárolóbútor. Szívesen küldök róla néhány képet is. Hozzáértő tanácsra van szükségem, miként fogjak hozzá a munkához. Magánlevélben mellékelem a drótposta-címem s a képeket is.
süti beállítások módosítása