Már jó ideje, hogy elkészült két kicsi szuszék. 
A kevésbé feldolgozott őrségi típusba tartoznak - ott például gyakorta készítették tölgyfából. A színes mezőket bodzabogyóból (lekvár sűrűségűre) főzött festékkel színeztem, faragás előtt. 
 

Nem magyarázom őket hosszasan,úgyis kiterjedt irodalmuk van, a száraz tudományostól a misztikus mesékig. Gyakorlati szempontból annyit, hogy roppant egyszerű a szerkezet, és roppant erős. És mindig öröm csinálni. Amolyan román kori masszív barátok ezek, súlyosak, tömörek, örökkévalók.

A másik, eltérő mintával:

A lakhelyén (egy őriszentpéteri házban):

És néhány kép munka közben:

Nyeregfedelű láda látható itt