Készült egy könyvszekrény, többé-kevésbé a múlt század első felének modern stílusában. Jó ideje nem vonzanak az ilyen időutazások, de érdekes gyakorlat volt.
Nem másoltam, már csak azért sem, mert a hivatkozott bútoroktól eltérően kizárólag fából készült, sem furnért, sem bútorlapot nem használtam. (A hátfal kivételével, ami kőris furnéros rétegelt lemez.) 

Nem szeretek pácolni. Nem szeretem a fa saját színét-fényét-rajzolatát elfedni. (Még az olcsóbb, vacakabb fákét sem.) Magamban morogtam is, amiért ebben az esetben belementem a gyászbarna műantik színezék használatába. A megcsiszolt, előkészített kőris - ahogy az tőle el is várható - a húrmetszeten gazdag rajzolatot, sugármetszeten nyugodt csíkoltságot mutatott. Kétszer benedvesítettem és átcsiszoltam. Szerettem. Kicsit simogattam, talán még bocsánatot is kértem tőle, aztán belemártottam a szivacsot a vizes pácba.... Hatásszünet ...  És be kell vallanom, hogy ... hát hogy nemesedett az anyag. A fenébe is. Ezzel együtt továbbra sem tervezek pácolt bútorokat régebbi korok stílusában, de nem tagadhatom le, hogy elkapott a dolog hangulata. A szín egyébként Milesi 1899 - nem én választottam. Nem is műantik-barna, amint előítéletesen előre gondoltam. Az alapja talán barna, de erős benne a feketéhez közelítő lilás beütés is. Bizonyos fényviszonyok /vaku:(/ közepette bordó árnyalat is feltűnik.

 Sajnos teljesen kész állapotban nem tudtam lefényképezni, szürkületre polcoztam be a helyén, és este felé egy kompakt géppel zárt helyen bútort fotózni  - hát ez meghaladja a képességeimet. Még itthon az udvaron próbálkoztam vele, de akkor meg verőfény volt. Úgy-ahogy leárnyékoltam két lepedővel, így néhány képen egész jól megmutatkozott a színe.

Az ajtók összeépítése egy nem látványos, de fontos részlet. A deszkabetéteket lekerekített élek szegik körbe. A következő képeken ez látszik. Szakmabelieknek és érdeklődőknek mondom: nem kontraprofil, nem tipli, hanem ahogy kell, szakállas vésett csap. És bár a betét falcba (aljazásba)megy, a csapvállak egy síkban vannak.  De erről majd egy másik posztban, a szerkezet.blog-on...